 |
 |
|
Őszi rendezvényeink [2010-09-03 14:54:58]
Előzetesen tájékoztatok mindenkit az őszi, terezett rendezvényeinkről Tovább>> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Társszövetség rendezvényei [2010-08-25 01:06:11] Az MVSZ - Társszövetség - őszi rendezvényeinek programjait, felhivását, stb. csatoltan küldöm. Tovább>> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Vámügynöki tevékenység felmérése [2010-08-18 21:12:32] Elnökségünk felmérést kiván végezni a vámügynöki tevékenységgel, annak végzésével kapcsolatban. Tovább>> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - |
||
TáJéKOZTATó éS LEVéL VáLLALKOZóKNAK [2009-03-13 13:29:46] A gazdasági/pénzügyi válsággal kapcsolatosan, Bajnai Gordon miniszter úr levelét, valamint a minisztérium tájékoztató anyagát csatoltan küldöm.
Kedves Képviselőtársak! A gazdasági/pénzügyi válsággal kapcsolatosan, Bajnai Gordon miniszter úr levelét, valamint a minisztérium tájékoztató anyagát csatoltan küldöm. Baráti üdvözlettel Fekete Antal főtitkár
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
tájékoztató a Gazdasági Egyeztető Fórum részére a Gazdasági Csúcson bejelentett intézkedések állásáról
A globális pénzügyi-gazdasági válság különböző mértékben érinti a hazai vállalkozásokat, de mikrogazdasági (vállalati szintű) hatások összességében rendkívül negatívak, főként a belső és külső piac szűkülésének és a hitelhez jutás szigorodó, illetve dráguló feltételeinek köszönhetően.
A kis- és középvállalati kört a szűkülő piacok mellett súlyos problémát jelent a külső finanszírozáshoz jutás megnehezedése, illetve drágulása. A hazai bankrendszer finanszírozásában jelentős szerepet játszanak a külföldi források (2008 első félévének végén már a mérlegfőösszeg 26%-át finanszírozták külföldi pénzek). A nemzetközi hitelpiaci válság szinte az egyik napról a másikra likviditási, finanszírozási nehézségek elé állította a hazai bankokat, s ennek következtében az addig szinte korlátlanul rendelkezésre álló olcsó, devizaalapú, főleg svájci frank finanszírozás a jövőben vélelmezhetően kisebb szerepet fog játszani. A hitelezési aktivitás növelésének nem csak finanszírozási, hanem tőkenövekedési korlátai is lettek. Szakértői vélemények szerint egy-másfél év kell ahhoz, hogy a pénzpiaci helyzet stabilizálódjon, míg újabb másfél-két év, hogy a bankok, és a hitelezés új pályára álljon.
A pénzügyi válság különösen súlyosan érinti a KKV szektort, amelyet a megfelelő fedezetek hiánya, és méretgazdaságossági szempontok miatt egyébként is nehezebben, vagy sok esetben nem hiteleznek a bankok. A pénzügyi válság hatására a bankok megváltoztatták hitelezési stratégiájukat, a hitelezési feltételeket szigorítják, a kockázati felárakat növelik, jellemző, hogy többletfedezeteket kérnek, likviditási felárakat érvényesítenek. Ezek az intézkedések a hitelek rendkívüli megdrágulásával járnak. A finanszírozási probléma gyorsan átterjedhet a KKV szektorra, mivel a 2008-ban felvett hitelek 2/3-a éven belüli lejáratú (értékben közel 2 ezer Mrd Ft).
I.A kis- és középvállalkozás-finanszírozási programjai
A kedvezőtlenül alakuló nemzetközi körülmények közvetett hatásai fokozottan érinthetik a hazai kis- és közepes vállalkozásokat.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, annak érdekében, hogy a hazai GDP felét adó és a magyarországi munkavállalók közel 70 százalékát foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozói szektor minél kevesebbet érezzen a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági folyamatokból a vállalkozások részére állami forrásból meghirdetett visszatérítendő pénzügyi és vissza nem térítendő pályázati programokat még kedvezőbbé tette, és új pénzügyi programokat vezetett, illetve vezet be.
A vállalkozások rendelkezésére álló pénzügyi (hitel-, tőkeprogramok) és pályázati programok keretösszege mintegy 1400 milliárd forint.
I.1 Hitelprogramok
A. Hitelprogramok uniós forrásból A pénzügyi piacokon bekövetkezett világméretű válság hatásainak mérséklése érdekében kedvezőbbé vált az Új Magyarország Mikrohitel Program igénybevételének feltétele és új pénzügyi program, az Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram került bevezetésre.
Új Magyarország Mikrohitel Program
A GOP 4. prioritás és a KMOP 1.3. Pénzügyi Eszközök intézkedés keretében finanszírozott Mikrohitel Program pályázati felhívásai a 2007. év végén jelentek meg. A program keretében közvetítőként kiválasztásra kerülő hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, illetve egyéb mikrofinanszírozó szervezetek kedvező kondíciójú mikrohitel refinanszírozási forráshoz juthatnak annak érdekében, hogy a kereskedelmi banki módszerekkel nem, vagy nem a kívánt mértékben finanszírozott, de hitelképes magyarországi székhelyű mikrovállalkozások fejlesztését a hitelhez jutás lehetőségeinek javításával elő tudják segíteni. A program keretében a hitelintézetek, illetve a hitelintézetek többségi tulajdonában álló pénzügyi vállalkozások a kihelyezésre kerülő hitelek 50%-os, az egyéb mikrofinanszírozó szervezetek a kihelyezésre kerülő hitelek 80%-os mértékéig kaphatnak 0,5%-os forrásköltség mellett refinanszírozási forrást.
A mikrohitel program feltételei 2008. október 20-tól az alábbiak szerint kerültek enyhítésre: - beruházási hitelek esetében a maximális futamidőt 6 évről 10 évre emeltük; - beruházási hiteleknél a maximális hitelösszeget 6 millió Ft-ról 10 millió Ft-ra növeltük; - a hitelhez jutás feltételinél 6 hónapról 1 hónapra csökkentettük azt a periódust, amióta az ügyfélnek nem lehet hitelintézettel szemben fennálló hitele; - az EU referencia kamatláb + 2%-ban meghatározott kamatplafont eltöröltük azzal, hogy közvetítőnek legalább a kedvezményes refinanszírozásból megszerzett előnyt tovább kell adnia a mikrovállalkozások számára. Hitelprogram keretösszege 52,1 milliárd Ft (2,8 milliárd Ft KMOP, 49,3 milliárd Ft GOP).
Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram
10-100 millió Ft közötti beruházási hitelek kis- és középvállalkozásoknak. Hitelprogram keretösszege: 50 milliárd forint (25 Mrd Ft JEREMIE és 25 Mrd Ft MFB Zrt. forrás). Az Új Magyarország Kis- és Középvállalkozási Hitelprogramnak nevezett – 2008 novemberében NFÜ és MFB által meghirdetett – konstrukció keretében a JEREMIE alap és az MFB közös forrásaiból, az MFB Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramjának feltételrendszeréhez igazodóan, olcsó refinanszírozási forrást biztosítunk a közreműködő kereskedelemi bankok számára, akik azt a kis- és középvállalkozások 10-től 100 millió forintig terjedő beruházási hitelezésére fordíthatják. A hitel futamideje legfeljebb 10 év. Ügyfél kamat: 3 havi EURIBOR*0,75+0,75%+ legfeljebb 5%.
A pályázat a kereskedelmi bankok számára decemberben nyílik meg, a hitelek 2009. januárban lesznek elérhetők.
B. Hitelprogramok hazai forrásból
Magyar Fejlesztési Bank konstrukciói kereskedelmi bankokon keresztül Keretösszeg: MFB forrás: 260 Mrd Ft A következő programokat foglalja magában: Ø Mikrohitel Plusz Program Max. 15 M Ft beruházási hitel mikrovállalkozásoknak. Elsődleges mezőgazdasági termékek termelésével foglalkozó vállalkozások a program keretén belül max. 5 M Ft összegben igényelhetnek hitelt. Induló vállalkozások is igényelhetik. Kamat a jegybanki alapkamat. Ø Kisvállalkozói hitel Max. 50 M Ft összegű beruházási hitel kisvállalkozásoknak. Induló vállalkozások is igényelhetik. Kamat 3 havi EURIBOR+4%/év. Futamidő legfeljebb 15 év. Ø MFB Globál Fejlesztési Hitelprogram Kereskedelmi bankok vállalkozások részére nyújtandó beruházási hiteleinek refinanszírozása. A program keretében összesen 100 Mrd Ft összegben áll fejlesztési forrás a bankok részére. Ø Agrárszektor részére meghirdetett hitelprogramok Beruházási és forgóeszközhitelek, kiegészítő források pályázatokhoz - MFB Agrárfejlesztési Hitelprogram Mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó mikro-, kis- és középvállalkozások vehetik igénybe a programot. Hitel min. 5 M Ft-tól max. 1000 Ft összegig vehető fel. - MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram Mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó mikro-, kis- és középvállalkozások vehetik igénybe a programot min. 1 M Ft-tól max. 200 M Ft-ig. - MFB Gabona Forgóeszköz Hitelprogram A programot mikro-, kis- és középvállalkozások, mezőgazdasági őstermelők részére hirdették meg. A hitel min. 1 M Ft-tól vehető fel. - Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram Termelői szervezetek, zöldség-gyümölcs termelői csoportok igényelhetik a hitelt min. 50 M Ft, max. 250 M Ft összegben. Ø MFB önrész hitel vállalkozásoknak (és önkormányzatoknak) ÚMFT, ÚMVP pályázataihoz szükséges önrész biztosítása Széchenyi Kártya
A Széchenyi Kártya révén a legalább már egy éve működő vagy akár már régóta tevékenykedő kis- és középvállalkozások egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelő, kedvezményes hitelhez juthatnak maximum 25 millió forint összegben. A hitel futamideje egy év. A hitel díja 3 havi BUBOR+4%, valamint +0,8% kezelési költség. A kártyához 2008-ban maximum 10 millió forint hitelösszegig 1% kamattámogatás és 2010-ig 0,75%-os garanciadíj támogatás kapcsolódik. A Széchenyi Kártyához kapcsolódó kamattámogatás 2009-től 2%-ra emelkedett.
A Széchenyi Kártya 2 keretében maximum 25 millió forint összegű hitelhez juthatnak; gyors és egyszerűsített hitelbírálatot követően a vállalkozások. A hitel futamideje a hitelszerződés aláírásától számított 1 év, amely a felülvizsgálati kérelem benyújtásával és a bank pozitív bírálata esetén további egy évre automatikusan (külön hitelszerződés megkötése nélkül) meghosszabbodik, vagyis a szükséges feltételek teljesülése esetén a vállalkozás két évig tudja használni Széchenyi Kártyáját. A második év leteltekor a vállalkozás újabb 2 évre igényelheti a Széchenyi Kártyát. A Széchenyi Kártya 2-höz is kapcsolódik a fentiekben említett kamat- és garanciadíj támogatás. C. Garanciaprogramok
Új Magyarország Portfoliógarancia Program
Rendelkezésre álló keret: 28,217 Mrd Ft (GOP25,320 Mrd Ft +KMOP 2,897 Mrd Ft)
Max. 100 millió Ft összegű, legfeljebb 10 éves futamidejű, beruházást, forgóeszköz finanszírozást szolgáló hitelek mögé vállal garanciát. A konstrukció jelenleg a K&H banknál és a Magyarországi Volksbank Zrt.-nél érhető el.
D. Tőkeprogramok
Új Magyarország Tőkeprogram
Cél: a korai és növekedési szakaszban lévő kis- és középvállalkozások tőkefinanszírozása a magánbefektetők min. 30%-os bevonásával.
A kockázati tőkeprogram megvalósítására 34,9,6 Mrd Ft áll rendelkezésre (GOP 30,870 Mrd Ft, KMOP 4,036 Mrd Ft). amely a magánbefektető forrásával együtt mintegy 50 Mrd Ft.
A Program keretében max. 70%-ban állami és min. 30%-ban magánforrásból valósulnak majd meg közös befektetések annak érdekében, hogy a magánszektort az általa eddig alig preferált kisméretű, korai és növekedési szakaszban lévő cégek tőkefinanszírozására ösztönözze. Alprogramok: A programot Közös Alap és Co-investment Alap struktúrában tervezzük megvalósítani. A Co-investment Alap struktúrát az üzleti angyalokkal való együttműködés lehetőségének megteremtése érdekében, valamint arra való tekintettel tervezzük létrehozni, hogy a közép-magyarországi régióban a program megvalósítására rendelkezésre álló forrás önmagában kevés arra, hogy önálló alap jöjjön létre.
A program kedvezményezettjei az öt évnél nem régebben alapított kis- és középvállalkozások, amelyek nettó évi árbevétele egyik üzleti évben sem haladta meg a másfél milliárd forintot.
Az Új Magyarország Tőkeprogramot az Európai Bizottság jóváhagyta. A program indulása 2009. első negyedévében várható.
Japán - Magyar Kockázati Tőkealap
Az alapot a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a japán SBI Holdings Inc. Hozta létre 2008 decemberében. Az alap ágazati preferencia nélkül, a magas növekedési potenciállal rendelkező vállalatokat veszi célba, amelyekbe 1 és 20 millió euró közötti összegeket kíván befektetni. Az alapkezelő a beszállástól számított 3-4 éven belül tervezi a befektetését realizálni. E. Uniós vissza nem térítendő automatikus pályázatok
A vállalkozások technológiafejlesztését célzó kis összegű támogatásoknak (2007-ben: 1-10 mFt, 2008: 1-20mFt) köszönhetően a gyorsított eljárásrendek rendkívül népszerűek voltak a pályázók körében. A 2009-10. évben a konstrukció az alábbi feltételek mentén fog változni: - támogatási összeg 1-50mFt; - támogatási intenzitás: 30%-ról 50%-ra emelkedik (hátrányos helyzetű kistérségek esetén lehetőség van akár 70%-os támogatási intenzitás nyújtására); - kedvezményezetti kör kibővítése a teljes KKV- szektorra; - 25 millió forintig biztosítékadási mentesség; - támogatható tevékenységek (műszaki eszközfejlesztés) kibővülnek a vállalatirányítási rendszerek, hardver, szoftver, honlap-készítés költéségével; - a konstrukció tervezett keretösszege 2009-10re: 43 mrd Ft.
A pályázat 2009. január 30-án meghirdetésre került.
2008. december 22-én két pályázati konstrukciót hirdetett meg az NFGM a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat forrásaiból, amelyek keretében vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. A vállalkozói aktivitás ösztönzésének támogatását szolgáló (KKC-2008-A kódjelű) és a hazai roma mikrovállalkozások mikrohitellel megvalósított beruházásainak támogatására vonatkozó (KKC-2008-R-2 kódjelű) konstrukciók együttes keretösszege 783 millió Ft.
I.2 Az ÚMFT pályázati rendszerének egyszerűsítése
Az NFÜ a gazdasági válság lehetséges hatásainak tompítása és a pályázati rendszer egyszerűsítése és gyorsítása érdekében elvégezte a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatát, illetve azonosítottuk azon beavatkozási pontokat, melyek azonnal és közvetlen módon enyhítik a pályázók terheit és a forrásokhoz könnyebb hozzáférést tesznek lehetővé.
A legfontosabb intézkedések az alábbiak: - A gyorsabb lebonyolítást lehetővé tévő ún. normatív pályáztatás kiterjesztése szélesebb körre - A hosszú átfutási idejű támogatási szerződések megkötése helyett normatív pályázatok esetében ún. támogatási okirat alkalmazása a korábbiaknál szélesebb körben - Szerződéskötések gyorsítása: egyes, korábbiakban a szerződéskötéshez és/vagy a pályázat benyújtásához kapcsolódó dokumentumok ellenőrzésének áthelyezése az első kifizetéshez; egyes igazolásokat elegendő az első kifizetési kérelem benyújtásakor rendelkezésre bocsátani – különösen fontos ez az önerő igazolásánál, mert ezzel növeljük a kedvezményezettek likviditását - Kifizetések gyorsítása: hitelesített számla-másolatok benyújtása alóli felmentés összeghatárának lényeges megemelése (100e Ft-ról 500e Ft-ra) - Biztosítéki terhek enyhítése: biztosítékmentességi kör kiterjesztése (mentesül a biztosítéknyújtási kötelezettség alól a közhasznú szervezetnek minősített non-profit gazdasági társaság, a 25 millió forint alatti támogatásban részesülő projekt, valamint lehetőség nyílik a lépcsőzetes biztosítéknyújtásra is. A jogszabályon alapuló azonnali beszedési megbízás bevezetésével egyetlen pályázótól sem szükséges a jövőben felhatalmazó nyilatkozatot kérni, ez jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket, mind a pályázók, mind az intézményrendszer oldalán) - Előleg 40%-ra emelése – az előleg automatikusan jár a kedvezményezettnek - Dokumentum-alapú ellenőrzések egyszerűsítése - Kormányhatározatban nevesített projektek kiválasztási eljárásrendjének gyorsítása - Késedelmi kamat bevezetése a végrehajtó intézményrendszer vonatkozásában - A rendszer átláthatóságának, stabilitásának erősítése: olyan eljárási garanciák kerülnek bevezetésre, amelyek védik a pályázók/kedvezményezettek alapvető érdekeit (alapelvek pl.: jogszabályok megtartása, és másokkal való megtartatása, egyenlő bánásmód, tisztességes ügyintézéshez és határidőben hozott döntéshez való jog, jóhiszeműség, költségtakarékosság); a pályázati felhívás-módosítások számának maximalizálása
A fenti intézkedések bevezetése és alkalmazása a legtöbb esetben a jogszabály-módosításokkal 2009. jan. 1-től lehetővé vált.
I.3 Félfordulat a befektetés-ösztönzésben
Az ITDH kidolgozta a „Félfordulat Program” támogatási stratégiát annak érdekében, hogy a munka-intenzív és hátrányos helyzetű régiókban megvalósuló beruházások Magyarországra telepítését fokozottan ösztönözze.
A stratégia keretében javasolt intézkedések: - Új „kétszámjegyű” támogatási limitrendszer bevezetése (ne kerüljön alkalmazásra az egy teremtett munkahelyre jutó támogatás vonatkozásában kialakított korlát, illetőleg a maximálisan nyújtható támogatás százalékos aránya a nem hátrányos helyzetű régiókhoz képest magasabban kerüljön meghatározásra) - Az EKD-hoz kapcsolódó Beruházásösztönző képzési támogatás rendszerének egyszerűsítése, adminisztrációs teher jelentős csökkentése - A közösségi forrásokból finanszírozott EU pályázatok átalakítása és kiterjesztése (területi lehatárolás módosítása, hosszabb ideig legyenek nyitva a pályázatok, folyamatos elbírálás, pályázati keretösszegek összehangolása a piaci tendenciákkal stb.) - Munkahelymegőrzés céljára nyújtott hitel.
I.4 Külgazdasági diplomáciai offenzíva és kollektív külpiaci megjelenések
A világgazdaságban várható kedvezőtlen konjunkturális feltételek magyar exportlehetőségekre gyakorolt negatív hatásainak ellensúlyozásához elsősorban a válság által kevésbé érintett országokkal/országcsoportokkal – mindenekelőtt Kína, Balkán, Közel-Kelet, Oroszország – fenntartott gazdasági kapcsolatok fejlesztése és dinamizálása járulhat hozzá. A magyar gazdaság azonban a dinamikusabb piacok felé fordulás mellett sem mondhat le a nyugat-európai piacokon megszerzett pozíciókról, hiszen számos ágazat számára továbbra is a legjelentősebb potenciált ezek az országok jelentik, és az általános lassulás ellenére a régi EU tagországok egy részéhez és az új tagországok zöméhez irányuló exportunkban még a legutóbbi hónapokban is ütemes exportnövekedés a jellemző. Az ezekben az országokban elért piaci részesedésünk fenntartása a jelenlegi konjunkturális körülmények között minden eddiginél erőteljesebb állami szerepvállalással segített kereskedelemfejlesztési tevékenységet, információáramlást és kapcsolatépítést tesz szükségessé. Egyre inkább érzékelhető igény az EU tagországokban a válságkezelési lépések bilaterális és többoldalú keretekben történő egyeztetése iránt is.
A pénzügyi válság hatásai enyhítése érdekében az NFGM tervezetet dolgozott ki gazdaságdiplomáciai offenzíva végrehajtására a hazánk számára külgazdasági szempontból kiemelten fontos országokban. A pénzügyi válság következményeként világszerte tapasztalható kereslet-csökkenés ellensúlyozása érdekében célunk az exportdiverzifikáció, piacaink bővítése.
A magyar gazdaságdiplomácia egyik súlyponti eleme a délkelet-európai régió (Nyugat-Balkán, Bulgária, Románia), törekvésünk a magyar gazdasági pozíció erősítésére. A térség országaival folytatott külkereskedelem értéke és részaránya az összforgalomban most is folyamatosan növekszik, jelentős a magyar aktívum. A magyar működőtőke-kivitel több mint 50 %-a (több mint 3 Mrd EUR) ebbe a balkáni régióban összpontosul, Magyarország a térség szinte minden országában jelentős befektetőnek számít. Romániával élénk az együttműködés az energetika, informatika, közlekedés és a KKV- kapcsolatépítése terén. A GVB 2008. októberi 3. ülésén közös fejlesztési programokról tárgyaltunk, amelyek a cégek számára további üzleti lehetőségeket hoznak. Bulgáriával gazdasági együttműködési programot indítottunk az energetika, környezetvédelem, megújuló energiaforrások terén. Arra törekszünk, hogy a magyar vállalkozások minél jobban ki tudják használni a két országban az EU forrásokból finanszírozott projektekben való részvétel lehetőségeit. Nyugat-Balkánon a tőkekihelyezés célpontja elsősorban Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Szerbia. A KKV-k tőkeexportjának támogatására új üzletfejlesztési eszközök bevezetését pl. inkubátorházak nyitását tervezzük. Montenegróval idén a GEM-et kötöttünk és a közeljövőben megalakul a Gazdasági Vegyesbizottság is. Szerbiával a GVB ülésre két héten belül kerül sor. Célunk a regionális fejlesztési elképzelések, üzletet generáló projektek feltárása és a magyar cégek minél eredményesebb bekapcsolása ezen fejlesztések megvalósításába. Megerősítjük továbbá a Szerb-Magyar Üzleti Tanácsot. Bosznia-Hercegovinával idén tartottuk az első GVB-t. Közös projekteket alakítunk ki az energetika és az agrártechnológia terén. A kötöttsegély-hitelezési program keretében jelenleg is futó projekteken (víztisztítók) túl, bővítjük a segélyhitelezési tevékenységet. Albániának is felajánlottuk a kötött segélyhitel lehetőségét és megkezdődtek a tárgyalások a GEM aláírásáról Macedóniával is. Horvátországban az ingatlan-, logisztikai- és közlekedési fejlesztésekbe való bekapcsolódásban látunk lehetőséget magyar cégek számára.
A FÁK-országok, kiemelten Oroszország; valamint Kína és a közel-keleti országok vonatkozásában felső szintű találkozók (Oroszország); kötött segélyhitel keretegyezmények (Kína; Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán, Grúzia, Jordáni, Jemen;Egyiptom, Marokkó), gazdasági együttműködési bizottságok (Magyar-Orosz KKB: 2008.IX.30.; Magyar-Kazah GVB: 2008.XI.27-28.; Magyar-Koreai GVB: 2009. II. félév; Magyar-Indiai, Magyar-Indonéz, Magyar-Egyiptomi: 2009.) keretében mértük fel, illetve tervezzük felmérni a kiviteli, valamint feltárni további potenciális üzleti lehetőségeinket.
A nagybefektető országokban (USA, Japán, Izrael, Dél-Korea, Kína, India, Öböl országok) fő célunk a pénzügyi-befektetői bizalom megerősítése, helyreállítása. Ennek jegyében befektetési-szemináriummal, befektetői tárgyalásokkal egybekötött miniszteri, ill. szakállamtitkári szintű látogatásokat szerveztünk és azok megszervezését tervezzük, többek között az Egyesül Államokban (2009. május), Japánban (2009. II. félév), az Öböl-országokban (2009.I. negyedév) és Koreában (2009. I. félév).
A tavalyi év sikeres nemzeti megjelenéseink során számos ígéretes üzleti kapcsolat alakult ki, ezek elmélyítésének elősegítésére 2009-ben is a kollektív megjelenések folytatását tervezzük; mint: a Szentgyörgy Napi Vásár, Nagyváradi Varadinum Expo, Mostari Nemzetközi Vásár, Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár. Három évi távolmaradás után ismét tervezzük a megújult Szabadkai Nemzetközi Vásáron való kollektív részvételt. A 2008-ban több éves kihagyás után sikeres kollektív megjelenést szerveztünk a Thesszaloniki Nemzetközi Vásáron és a párizsi MIDEST Beszállítói Szakkiállításon, ezeket is folytatni kívánjuk 2009-ben.
A balkáni térségben nagy látogatottságú általános tematikájú kiállítások mellett, a szakmai szövetségekkel egyeztetetve, több ágazati szakkiállítást tervezünk a következő évre; Newcast - Düsseldorf, Confort/Construct - Arad, AGROS - Banja Luka, AGROMALIM - Arad, Building Expo - Kolozsvár, Mezőgazdasági Vásár - Újvidék.
I.5 Exportfejlesztés és tőkekihelyezés
Exportfejlesztést szolgáló intézkedések: - A pénzügyi válság kapcsán a vállalatok exportjának elősegítése és fejlesztése érdekében a következő javaslatok kerültek kialakításra: - A KKV szektor rövidlejáratú exporthiteleihez állami hátterű export hitelbiztosítás nyújtása - A magyar kötött segélyhitelezési program hatókörének kiszélesítése - Exporttámogatási pályázat - A magyar exportőr kis és középvállalatokkal lefolytatandó személyes konzultációk (2000 cég 2009. december 31-ig) lebonyolításához a MEHIB és az EXIMBANK valamint az ITDH közös tanácsadó céget alapít, amely egy fix bázisú (fogadó) képességgel rendelkezik, a látogató feladatokat pedig az ITD látja el. Tőkekihelyezést szolgáló intézkedések: - Az ITDH, az Eximbank és a MEHIB bevonásával összeállítás készült a vállalkozások számára, amely bemutatja a tőkekihelyezéseikhez jelenleg elérhető szolgáltatásokat, hitel és biztosítási termékeket. Javaslat készült egy új biztosítási termék kialakítására is.
Az új eszközök kialakítása, és a bevezetésükhöz szükséges jogszabály-módosítások előkészítése és egyeztetése folyamatban van.
I.6 Beszállítók támogatása
A beszállítók támogatása, információkkal való jobb ellátása érdekében az ITD, a MEHIB és az Eximbank bevonásával összeállítás készült a Beszállítói Program jelenleg is rendelkezésre álló finanszírozási, hálózatépítési és szolgáltatási eszközeiről, valamint javaslatok készültek a Program eszközrendszerének fejlesztésére is. A Program a feldolgozóiparban működő nagyvállalatokra, integrátorokra és beszállítói tevékenységet folytató kis- és középvállalatokra koncentrálódik. Ezen belül is elsősorban a jármű és járműalkatrész gyártó ágazatra, az elektronikai iparra és a gépiparra.
Az ITDH által működtetett Program szolgáltatásai minden Magyarországon bejegyzett beszállítói tevékenységet végző KKV számára elérhető, tekintet nélkül arra, hogy mely országban működő nagyvállalatnak szállít alkatrészeket, részegységeket. A moduláris felépítésű program elemei segítségével a vállalkozások lehetőséghez jutnak a hazai és EU-s pénzügyi források azonosítására, a hálózatosodásra és olyan szolgáltatások elérésére, melyekkel a cégek technikai, technológiai és piaci növekedésüket tudják fejleszteni.
- A finanszírozási lehetőségek javítása érdekében 2009-ben az NFÜ a GOP keretében beszállító-fejlesztési pályázatot indít, amelynek tartalmi előkészítésébe bevontuk a beszállító vállalkozásokat is. - az Eximbankkal közösen javaslatot dolgoztunk ki a beszállítók, mint indirekt exportot teljesítő vállalkozások exportfejlesztési hitelhez jutása érdekében. Folyamatban van egyéb pénzügyi konstrukciók (kamattámogatás, költségvetési hátterű garanciák) kialakítása is. A szükséges jogszabályi változásokhoz anyagok elkészültek, egyeztetésük folyamatban van. - A hálózatépítési modul a végtermékgyártók (különösen a Mercedes) illetve az első körös integrátor vállalatok igényeinek kielégítésére, beszállítói hálózataik kiépítésének elősegítésére koncentrál. - A szolgáltatási modul hivatott elősegíteni a végtermék előállító nagyvállalatok, valamint az integrátorok és a különböző szintű beszállítók kapcsolatainak kialakítását, elmélyítését, a KKV-k beszállítói képességeinek fejlesztését kezdetben kiemelten kezelve a jármű és járműalkatrész gyártás területét. Ennek érdekében használt eszközrendszereink a beszállító adatbank, egy egységesített adatbázis, több mint ezer vállalkozás részletes gazdálkodási és export-irányultsági adataival információs alapul szolgál az integrátoroknak. Az ITD Hungary Zrt. által nyújtott általános beszállítói tanácsadás nyújt segítséget a KKV-k részére a beszállítóvá válás folyamataival kapcsolatosan. Kiemelt szerepet játszanak a beszállítói rendezvények – tematikus és regionális konferenciák, szakmai rendezvények, üzletember találkozók, b2b rendezvények, célzott partnerközvetítések az integrátori követelményeknek megfelelő vállalkozások bevonásával. A cégek közötti információ átadás, együttműködési lehetőségek fóruma a beszállítói klub.
I.7 Befektetőbarát Önkormányzat Program
Magyarország gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében kiemelten fontos, hogy hazánk továbbra is vonzó befektetési célpont maradjon, és a magyarországi települések felkészültek legyenek a hazai és nemzetközi beruházások fogadására. Ennek elősegítése érdekében elindítottuk a „Beruházásbarát Településekért Programot” 2008 novemberében, melyet az ITDH fog össze, irányít és kezel. A Program során minden, a téma iránt érdeklődő település számára a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, valamint az ITD Hungary Zrt. szakmai segítséget nyújt abban, hogyan tehetik vonzóvá településüket a hazai és nemzetközi cégek számára, milyen módon tudnak nyílt és építő párbeszédet folytatni a befektetések hatásairól helyi szinten.
A programtól az alábbi eredményeket várjuk: - A Program végére a részt vevő településeken készüljön befektetés-ösztönzési stratégia, a reális lehetőségek figyelembe vételével. A stratégiák megvalósítására fejlesztési akciótervet dolgozzanak ki. - A résztvevő települések infrastrukturális és helyi szolgáltatásfejlesztési igényeinek felmérése elkészül. Ezekre az igényekre az ITD Hungary javaslatai alapján az NFGM a fejlesztési források biztosítását kidolgozza a társtárcákkal és az NFÜ-vel egyeztetve. - A Program végére a részt vevő településeken készüljön az egyes települések befektetési lehetőségeit bemutató, az ITD Hungary szerverén és informatikai támogatásával üzemelő, angol nyelvű portál (extranet), melyben a települések bemutatkozása azonos tartalomkezelő rendszerben, az önkormányzatok közreműködésével frissíthetően, azonos struktúrában jelenik meg.
A Program ITD Hungary által elkészített akciótervét és részletes forgatókönyvét az NFGM jóváhagyta. A Program nyitórendezvényére 2008. november 14-én került sor. Megkezdődtek a Programban a részvételi szándékukat jelző településekre vonatkozó befektetésösztönzési auditok; ezek eredményei alapján nyújtunk településre szabott segítséget az önkormányzatoknak.
I.8 A vállalkozások adminisztratív terheinek mérsékléseA Kormány 2008 szeptemberében előterjesztést fogadott el a Kormány középtávú munkaprogramjának végrehajtásáról, amely a közigazgatással összefüggő fejezetében a nemzeti szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek folyamatos, 2012-ig legalább 25%-os csökkentését tűzte ki célul.
A pénzügyi, illetve reálgazdasági folyamatokra tekintettel az egyszerűbb és hatékonyabban működőt, támogató szabályozási környezet a vállalkozások közvetlen ráfordításait csökkenti, az így felszabaduló forrásokat pedig a munkahelyek megtartására, és a fejlesztések továbbvitelére fordíthatják. A Kormány által kitűzött cél megvalósítása 2007-es GDP adatokkal számolva a vállalkozások számára 346 milliárd forint megtakarítását tenné lehetővé, amely a kialakult világgazdasági válság helyzetben jelentős mértékben elősegíti a vállalkozások kedvezőbb gazdálkodását, és sikeresen végrehajtható anélkül, hogy bármely társadalmi csoport vagy politikai párt érdekeit sértené. A csökkenő bürokrácia, és a hatékonyabb szabályozás mindemellett lehetőséget nyújt az állami kiadások mérséklésére is.
A középtávú munkaprogramban foglalt feladat végrehajtása érdekében került elfogadásra a piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008 (IX. 9.) Kormányhatározat. A feladatok végrehajtásának szervezeti megalapozása céljából öt területen: - adó és járulékadminisztráció csökkentése, - engedélyezési eljárások korszerűsítése, - foglalkoztatási adminisztráció mérséklése, - lánctartozások visszaszorítása, fizetési fegyelem fokozása, - pályázati adminisztráció területén az illetékes tárcák vezetésével az NFGM – a gazdasági szféra képviselete érdekében a GEF Gazdasági Oldal szakértőinek bevonásával – munkacsoportok felállítását kezdeményezte. A munkacsoportok célja a kormányhatározatban nem szereplő, olyan további intézkedések kidolgozása ezeken a vállalkozások működését meghatározó területeken, amelyek rövid távon is megoldást kínálnak a gyakorlatban felmerült nehézségekre és szabályozási problémákra.
A kormányhatározatban szereplő hosszabb távú (2010) feladatnak megfelelően, közbeszerzési eljárás útján, kezdeményeztük a nemzeti szabályozásból származó vállalkozói adminisztratív terhek áttekintő vizsgálatának elkészítését, valamint az adó és járulékadminisztráció, az ellenőrzési és engedélyezési eljárások, illetve a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztratív terhek felülvizsgálatát. Az áttekintő helyzetfelmérés alapján lesznek meghatározhatóak azok a prioritások, melyeket a tehercsökkentési stratégia elkészítéséhez, illetve további fókuszterületek kijelöléséhez figyelembe kell venni. A részletes felmérések eredményeinek felhasználásával az adott szakterületért felelős társtárcákkal közös kormányzati projekt keretében 2009. június 30-ig előterjesztés készül a Kormánynak a szükséges intézkedésekről, annak érdekében, hogy Magyarország az Unió felé tett vállalását – a többi tagállamhoz hasonlóan – teljesíteni tudja. Célunk továbbá olyan módszertan kidolgozása, amely lehetővé teszi a bürokratikus terhek változására vonatkoztatott ex ante hatásvizsgálat beillesztését a felelős szaktárcák jogalkotási rendjébe és stratégiájába.
I.9 A gazdasági növekedés szempontjából kiemelkedő jelentőségű „húzóágazatok” fejlesztését érintő intézkedések
A kormány által szeptemberben elfogadott középtávú munkaprogram alapján az NFGM feladata, hogy készítse el a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából kiemelt ágazatok, így különösen az informatika, a járműipar, a gyógyszeripar, a biotechnológia, a logisztika és a speciális turisztikai ágazatok komplex elemzésen alapuló stratégiáját, majd az ezekhez kapcsolódó intézkedési terveket.
A világgazdasági válság a hazai ipart, ezen belül a gyártó nagyvállalatokat (pl. járműipar, gyógyszeripar) súlyosan érinti. Húzóágazati nagyvállalatok kényszerülnek arra, hogy magasan kvalifikált szakembereket bocsássanak el, elsősorban a termeléshez nem kapcsolódó K+F területekről (pl. fejlesztőmérnököket).
Az NFGM az akciótervvel kiegészített járműipari stratégiát 2009. március 30-ig terjeszti a Kormány elé, a gyógyszeripari és informatikai stratégia és akcióterv 2009. június 30-ig kerül a Kormány elé jóváhagyásra.
I.10 Az építőipart érintő intézkedésekAz építőipart érintő átfogó intézkedések - a bürokratikus terhek felszámolását, - az iparág kifehérítését, és - a vállalkozói terhek csökkentését célozzák.
Az építőipari „gyorsító programot”a kormány elsősorban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások időtartamának a lerövidítésére indította. Az első szakaszában – a szabályozási anomáliák kiküszöbölésére – eddig több mint 30 jogszabály felülvizsgálata történt meg, ebből szeptemberben 18 jogszabály életbe is lépett. A program tartalmát tekintve kiteljesedett és a második szakaszban a gyorsítás kiterjedt az összes építési beruházásra. 2009 végére tovább egyszerűsödik az építésügyi szabályozás.
Az egyszerűbb, gyorsabb és rövidebb ügyintézést szolgáló intézkedések közül az alábbiakat érdemes kiemelni: - Az állampolgár vagy az építtető kérheti az összevont eljárást, amellyel több hónappal is lerövidíthető az ügyintézés menete, - igényelhet építésügyi igazgatási szakértőt, - elektronikusan tarthatja a kapcsolatot a hatóságokkal. - Megszűnnek azok a típusú hatósági eljárások (pl. elvi telekalakítási, rendeltetésmódosítási eljárások), amelyekhez építésügyi érdek nem fűződik. - Csökken az építési engedélyhez kötött építési tevékenységek köre, növelve azonban a szabályok betartása tekintetében az építtetői kivitelezői felelősséget.
Az építőipar számára valódi kitörési lehetőséget az uniós forrásból megvalósuló, az építőipart érintő pályázati konstrukciók és kiemelt projektek jelentenek. A már meghozott döntések alapján összesen mintegy 1 800 MrdFt értékű támogatásban részesültek az építésügyet érintő projektek. Ez csaknem 2000 új beruházás indulását teszi lehetővé az egészségügy, az oktatás, a város-rehabilitáció, a közlekedési és közüzemi infrastruktúra, az ipar, a kereskedelem és környezetvédelem területén. Az ország minden térségében lesznek új beruházások, amelyekben a teljes építőipari vállalkozói kör érintett lesz.
Azért, hogy minden vállalkozó azonos eséllyel juthasson üzleti információkhoz és egyenlő eséllyel vehessen részt a piaci versenyben, egy egységes építésügyi információs internetes felületet hozunk létre. Az adatbázisban kereshetőek lesznek az uniós támogatásban részesült építési beruházások adatai és az építési tárgyú közbeszerzések adatai, amik alapján a vállalkozások böngészhetnek a potenciális megrendelések, beruházások között. A rendszer több honlapon keresztül is elérhető lesz.
Budapest, 2009. február 2.
Válságkezelő telefonközpont: 06 40 638‐638
|
||
