BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE ÚR

FŐOSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VIZÜGYI MINISZTÉRIUM

BUDAPEST

Tisztelt Főosztályvezető-helyettes Úr!

Szövetségünk, bár 2005. óta foglalkozik a környezetvédelmi termékdíjjal - például Szövetségünk kezdeményezte, hogy ezen fizetési kötelezettség bevallásának, ellenőrzésének stb. feladatköre kerüljön a vámhatósághoz -, az 53/2003. (IV.11.) Korm. rendelet és a 10/1995. (IX.28.) KTM rendeletek módosítási tervezetét nem kapta meg véleményezésre. A tervezeteket a KvVM honlapján olvastuk november 20-án, a honlapon megjelölt határidőre nem tudtuk az észrevételeinket megtenni, azt az alábbiak szerint terjesztjük elő.

1.      Általános észrevételek

1.1 A tervezet indoklásában szó esik a hasznosítást koordináló szervezetek mentességi feltételeiben szereplő „hasznosítási kötelezettség alacsonyabb szinten való teljesítése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények" -ről, de a tervezet szövegében erre nincs utalás.

A tervezet szövegében 'anyagáramok' helyett többször 'anyagfajták' szerepelnek. Amennyiben ez tudatosan történt akkor, azt a veszélyt rejti magában, hogy a kötelezett csak bizonyos, nehezen hasznosítható anyagfajtára köt szerződést koordináló szervezettel, míg a könnyen gyűjthető és hasznosítható ipari hulladék esetében egyéni teljesítést választ. Amennyiben ez tömegessé válik, a koordináló szervezetek költségvetése felborulhat, mert csak a drágán hasznosítható anyagok maradnak náluk és a könnyen hasznosítható hulladék pl. a papír bevételei kiesnek.

Véleményünk szerint egyértelműbb lenne a Kt. 2. § (3) bekezdésben meghatározott termékdíjköteles termékek felsorolását követni, azaz termék-főcsoportokat meghatározni, mint „anyagáramot".

1.2 A módosított Kt. január 1-jétől teszi lehetővé a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezése időpontjának megválasztását (forgalomba hozatal, vagy beszerzés napja) a kötelezett által. A Kt. átmeneti rendelkezése nem tartalmaz arra nézve szabályt, hogy az első alkalommal meddig, hogyan kell a bejelentést megtenni, és ez hiányzik a Korm. rendelet módosítási tervezetéből is. Tekintve, hogy a kötelezettek már január 1-jétől jogosultak e lehetőségre, viszont az azt megelőző időre a törvény nem állapított meg kötelezettséget - a döntés bejelentését -, szükségesnek tartjuk e joghézagot a Korm. rendeletben rendezni úgy, hogy a bejelentésre első alkalommal 2009. január 20-ig legyen lehetőség.

1.3 A jogszabály-tervezet több rendelkezése oda vezethet majd - feltehetően nem jogalkotói szándékból -, hogy a kis/közepes koordináló szervezetek ellehetetlenülnek a részükre is előirt kötelezettségek - jegyzett tőke emelése, lakossági szelektív gyűjtés mértéknek emelése, reklám-kötelezettség - miatt. Ugyanakkor e szigorításokat nem tartjuk indokoltnak és szükségesnek a tevékenység végzéséhez.

 2. Az egyes módosító szöveg-tervezetekhez

2.1  A Korm. rendelet 1. §-hoz:

A tervezett 7/B. § (1) bekezdésében írtakkal talán egyetérthetünk - bár a Hgt. ilyen feladatot nem határoz meg, és az abban a kormány által kapott jogszabályalkotói felhatalmazás sem terjed ki erre -, hogy a koordináló szervezet - amelyik lakossági szolgáltatást is végez - megfelelő módon tájékoztassa a lakosságot, de ennek megoldási módjáról a - véleményünk szerint - a koordináló szervezetnek kell döntenie.

2.2 A Korm. 2. §-hoz:

A tervezet 7/C. § (2) bekezdése számunkra nem világos. A normaszöveg-ből az látszik kitűnni, hogy a levonásra éves szinten kerülhet csak sor. Kérjük, e bekezdést pontosítani. Véleményünk szerint a tárgyidőszaki - havi, vagy negyedéves - bevallásban indokolt a fizetendő és az igazoltan levonandó mennyiségeket megjeleníteni, és így nettó módon rendezni a fizetési kötelezettséget. Szükségesnek tartjuk ennek megfelelően átfogalmazni a (2) bekezdést.

A tervezet 7/C. § (4) bekezdésében indokolatlannak, szükségtelennek és az adminisztrációt nem csökkentőnek ítéljük a nyilvántartásban előírni tervezett anyagfajták szerinti termék-mozgás rögzítést. Véleményünk szerint, mivel az E díjtételek nem kívánják meg az anyagfajták szerinti megkülönböztetést, nem tartjuk indokoltnak e megkülönböztetés szerinti nyilvántartás vezetését.

2.3 A Korm. 5. és 10. §-ai-hoz:

Teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a vámhatóság a benyújtott átvállalási szerződést nem a benyújtás napjának időpontjával veszi nyilvántartásba, valamint az is, hogy nincs szabályozva a vámhatósági nyilvántartásba vételnek az ügyintézési határideje. Az ügyfeleknek ugyanis attól kezdve, hogy benyújtották a szerződéseket, nincs ráhatásuk azok további sorsára, és az is bizonytalan, hogy a felek egyáltalán mikor és milyen módon értesülnek a nyilvántartásba vételről.

Megjegyezzük, hogy az 5. §. (9) bekezdése nem értelmezhető, hiszen nyilvánvalóan a szerződésmódosítás nem a vámhatóság és valamely ügyfél között jön létre, tehát annak érdekében semmit nem kell  beadni a vámhatósághoz. Valószínűleg arról lenne szó, hogy az átvállalási szerződés módosítása estén teljesen új szerződést kellene becsatolni. Ez megint nehezen érthető, mert indokolatlan és aránytalan terhet ró az ügyfelekre, hiszen egy új szerződés előkészítése mindig sokkal időigényesebb és anyagilag is többe kerül, mint egy egy-két mondatos módosítás.

A jelenleg érvényes, vagy a minisztériumhoz 2008. dec. 31-ig beérkezett szerződéseket álláspontunk szerint mindenképpen a minisztériumnak kellene elbírálni, és azok a jelenlegi jogszabályi keretek alapján a szerződésben foglalt határidőig maradjanak érvényben, sérelmesnek tartjuk ugyanis, hogy a már 2008 december 30-ig megkötött és ellenjegyzett szerződéseket rendeleti úton csak 2009 június 30-ig tekintik érvényesnek. Nem lehet annak semmilyen akadálya, hogy a minisztérium adja át a vámhatóságnak a hozzá 2008. dec. 31-ig beérkezett és általa nyilvántartásba vett szerződéseket.

2.4 A Korm. 6. §-hoz:

Amennyiben az „anyagfajta" kifejezés szándékosan került az 'anyagáram' helyére, akkor ez a módosító szöveg azt is jelenti, hogy egy koordináló szervezetnek, amennyiben több anyagárammal kíván foglalkozni, akkor annyiszor 100 mFt jegyzett tőkével kell, hogy legyen.

2.5 A Korm. 8. §-hoz:

A lakossági szelektív gyűjtésre vonatkozó feltételek jelentősen befolyásolják a koordináló szervezeti piacot, tekintettel arra, hogy a termékdíj-rendszer a lakossági szelektív gyűjtésből kizárja a nem közszolgáltatók által végzett lakossági szelektív gyűjtést.  Elfogadhatatlan, hogy a jogalkotó részletes indoklás nélkül, a záró rendelkezések között módosítson lényeges mértékben egy mentességi feltételt. Nem derül ki a módosítás indoka, sem a mértékre, sem a teljesíthetőségre nincs semmi magyarázat.

Álláspontunk szerint ez az arány - a tervezett 8 % - egyébként is indokolatlanul nagy, figyelemmel arra, hogy a lakossági szelektív gyűjtés is nehezülni fog, részben az új rendszer, részben a hulladékok világpiaci árának alakulása miatt.

2.6    A Korm. 12. §-hoz:

A jegyzett tőke javasolt emelésére nincs elfogadható magyarázat a jogszabály-tervezet bevezetőjében, így nem tudjuk milyen szándékok állnak mögötte, ill. kik javasolták azt. Megjegyezzük, hogy a koordináló szervezet non-profit cég lévén, a jegyzett tőke az alapítói számára tulajdonképpen holt-tőkét jelent, amiből hasznuk nem származik és megfontolandó, hogy a kormány ilyen tőke és hitelhiányos időben újabb százmilliókat akar-e termelő vállalatoktól elvonni, és végső fokon esetleg drágítani a hulladékkezelést.

Ugyanakkor a tőkeemelési kényszer által okozott növekvő teher a koordináló szervezetek eltérő nagysága miatt a kisebb szervezetek ellehetetlenüléséhez vezethet, miközben a nagyobb szervezeteknek, illetve azok szerződő partnereinek nem jelent nagyobb biztonságot.

2.7    A KvVM. 2. §-hoz:

Véleményünk szerint indokolatlan, hogy csak a kézi számlán legyen elegendő feltüntetni a Kt. kódokat, a számviteli, ellenőrzési, termékdíj-nyilvántartási és bevallási kötelezettségek szabályainak egységessége azt kívánja meg, hogy a termékdíj megfizetésének számlán megjelenítésére is egységes szabály vonatkozzon.

2.8    A KvVm. Melléklethez:

A kereskedelmi csomagolás E díjtételének mértéke nem függ az italfajtától, a csomagolás típusától és űrtartalmától. Ebből következően nem tartjuk indokoltnak, és az adminisztráció csökkentése ellenében hat a Mellékletben részletezett, a kereskedelmi csomagolásra vonatkozó termékdíj-kód rendszer fenntartása.

Fenti javaslatainkat Szövetségünk környezetvédelmi termékdíjjal foglalkozó Tagozata készítette az eddigi gyakorlati tapasztalatok figyelembe vételével is.

Kérem, hogy észrevételeinket, javaslatainkat szíveskedjék figyelembe venni a tervezetek további megfogalmazása során.

Budapest, 2008. november 24.

Tisztelettel

Fekete Antal

főtitkár